— A pástétom, a büféasztalok uralkodója, Strassbourg-ból indult hódító útjára. 1778-ban itt üzemelt először pástétomkészítő műhely. A vajastésztába burkolt és így kisütött, vagy formában kigőzölt finomságok alapja valamilyen darált hús, amit fűszereznek és darabos zöldségekkel összedolgoznak. A sütés után a tészta és a pástétom közötti hézagokat aszpikkal töltik ki. A pástétomok közeli rokonai a különféle szárnyas-, borjú- és vadgalantinok. A különbség talán annyi, hogy a tészta, illetve a gőzölőforma helyett itt a pástétomalapot bőrbe, alufóliába vagy bélbe töltik, így főzik-gőzölik ki. Főzés, lecsurgatás után 24 órán át préselik a galantinokat, majd aszpikkal fényezik vagy zománcmártással vonják be.