— A kenyeret tartsuk olyan kenyértartóban, amin szellőzőnyílások vannak, különben könnyen megpenészedik. Ha a tartóban penészt fedezünk fel, enyhén mosószeres forró vízzel mossuk ki, nehogy a következő friss kenyér is penészes legyen.
— A légmentesen lezárt kenyértartóban a kenyér megpenészedik. A kenyértartó belsejét ezért hetenként legalább egy alkalommal enyhén ecetes vízzel töröljük ki!
— A friss kenyeret tiszta konyharuhával letakarva tegyük a kenyértartóba vagy fonott kenyérkosárba. Folpack fóliába csomagolva 1-2 napig nem szárad meg a búzakenyér. A rozskenyér 4-5 napig is élvezhető marad. Más módszer: A nyári melegben alufóliába csomagolva, a hűtőszekrény normál hűtőterében tartsák a kenyeret, így dupla ideig eláll és nem szárad ki.
— Friss, lágy kenyérből úgy szelhetünk szép szeleteket, ha előbb megmelegítjük a kést.
— A melegen vásárolt pékárut úgy tudjuk tovább frissen tartani, hogy mielőtt a kenyérkosárba raknánk, a szalvéta alá alufóliát fektetünk.
— A
tojás helyett a bundás kenyér panírozásához használhatunk vízből, sárgaborsólisztből és fűszerekből készült masszát. Ezt a vegetáriánus ételeket kedvelők is fogyaszthatják.
— A felszeletelt kenyeret, bármilyen sült tésztát, pogácsát, aprósüteményt frissen, de kihűlve, fóliába csomagolva mélyhűthetjük.
— Ötlet: A maradék nyers kenyértésztából ujjnyi hosszú hengereket formálunk, belsejükbe szardíniadarabkákat is tehetünk, és olajban kisütjük.
— Nagyon finom az a kenyértészta, amit kevés mustárral megkennek, a közepére ültetnek egy főtt, kicsontozott csülköt, belecsomagolják a mustáros kenyértésztába és úgy sütik meg.
— Kenyértésztából köralakú vékony lapokat is nyújthatunk, amit sütőlemezen forró sütőben (vagy kemencében) ropogósra sütünk, majd fokhagymás, sós tejföllel megkenjük, (vagy az apróra vágott fokhagymát aranysárgára sütjük és zsírjával együtt rálocsoljuk a kenyérlapra, aki szereti még tejfölt is kenhet a fokhagymás zsírra).
— A maradék kétnapos fehér kenyeret daraboljuk fel, rakjuk robotgépbe, és az éles vágókésével aprítsuk fel. Az így kapott zsemlemorzsát kis zacskókba téve felhasználásig a mélyhűtőben tároljuk.
— A kenyérfélék héja finom ropogós és pikáns ízű lesz, ha sütés előtt a tésztát megkenjük tojásból, sörből és tejszínből készült keverékkel.
— Ki sütötte az első kiflit? - 1529-ben, az első bécsi kávéház-tulajdonos, Kolshitzky úr elhatározta, hogy mivel a bécsiek eleget koplaltak a török ostrom alatt, most "megeteti velük a félholdat"... Egy Wendler nevű pékmester el is készítette, és attól kezdve a bécsiek a kávé mellé félhold alakú süteményt is kaptak. Ezzel megszületett a kifli, melynek francia neve, a croissant félholdat is jelent.
— Mindenféle kenyér összetétele: Fehér: 100 százalékban búzalisztet tartalmaz; Félbarna: 85 százalék búzaliszt, 15 százalék rozsliszt és búzakorpa; Házi jellegű: kétféle búzaliszt, 5 százalék rozsliszttel; Alföldi: 90 százalék finom búzaliszt, 10 százalék rozsliszt, margarin, cukor; Erzsébet: 90 százalék finom búzaliszt, 10 százalék rozsliszt, cukor; Kézi: kézzel gyártott, 80 százalék kétféle búzalisztet és 20 százalék rozslisztet tartalmaz; Francia kenyér (bagett): 100 százalék finom búzaliszt; Pesti tartós: 80 százalék búzaliszt, 20 százalék rozsliszt; Burgonyás: 96 százalék búzaliszt, 3 százalék burgonyapehely, étolaj; Kukoricás: finom búzaliszt, 3 százalék kukoricapehely, margarin, cukor; Rozsos: 50 százalékban búzalisztet, 50 százalékban rozslisztet és margarint tartalmaz; Tiroli: 80 százalék rozsliszt, 20 százalék búzaliszt, köménymag; Kerek rozskenyér: 70 százalék rozsliszt, 30 százalék búzaliszt, margarin; Bakonyi barna: 50 százalékban teljes kiőrlésű búzalisztet, 50 százalékban rozslisztet tartalmaz.
