A libamájat úgy kell megsütnünk, hogy súlyából ne veszítsen, és az ízei megfelelően érvényesüljenek. Ezért egy lábast kibélelünk libahájdarabokkal, belefektetjük a májat, ismét lefedjük libahájjal, és az egészet leöntjük annyi átszűrt húsleveslével, hogy éppen ellepje (lehetőleg libalevessel, de ha az nincs, leveskockából készült húsleveslét is felhasználhatunk hozzá). Beledobunk egy kis gerezd fokhagymát, és lefedve, a máj nagyságától függően 20-40 percig lassan forraljuk (annyi percig főzzük, (nem sütjük!) ahány dekás a máj.) Ekkor a májat kivesszük, tálra tesszük, a visszamaradt levét élénk tűzön, fedő nélkül addig forraljuk, míg zsírjára nem sült, és a benne lévő libaháj puhulni nem kezdett. Ekkor a tűzről levesszük, pár pillanat múlva késhegynyi őrölt pirospaprikát keverünk bele, és levesszűrőn keresztül a májra szűrjük (ettől a 360 fokos zsírtól hirtelen megsül a külseje). Hűvös helyen hagyjuk megdermedni. (A libamájat, ha csak libazsírba sütjük, akkor az összezsugorodik, ha viszont megfő, akkor magába szívja a húslevesnek a nedvességét és nagyobb lesz. Kacsamájat és csirkemájat is lehet így sütni.)