— A lakótelepi lakásokban a szárazkolbász rövid idÅ‘ után csöpögni kezd. A falusi házi kolbász is páncélkeménységűre szárad elÅ‘bb-utóbb bárhol is tárolják. Vajdaságban a házi kolbászt vagy szalámit, amikor megérett, a következÅ‘képpen kezelik: VízbÅ‘l és gipszbÅ‘l tejfölsűrűségű masszát kevernek, és ebbe forgatják bele a szalámit, a kolbászt és felaggatják a kamrába. Így, mind a kolbász, mind a szalámi igen hosszú ideig megÅ‘rzi a színét, a zamatát. Felszelés elÅ‘tt hozzákoppintják valamihez, és lehull róla a gipszmáz

— A kolbász- és szárazfelvágott-féléket érdemes sós vízzel átdörzsölni, hogy ne penészesedjenek meg.

— A kolbász héja könnyen lehúzható, ha meleg vízben megmossuk.

— Ha a kolbászt (vagy sonkát) megszeljük, levágunk belÅ‘le egy darabot, akkor a maradék vágott felületét kenjük be zsiradékkal, hogy ki ne száradjon. Ha újabb szeletet akarunk vágni, a zsírréteget lekaparjuk (fÅ‘zéshez használható).

— A kolbász (és a hurka) nem esik össze és nem reped fel, ha sütés elÅ‘tt kb. 10 percig forró vízben áztatjuk, majd megforgatjuk lisztben.

— A füstölt kolbász füstölt ízét úgy csökkenthetjük, hogy a kolbászt felkarikázva edénybe rakjuk, hideg vizet öntünk rá, egyszer felforraljuk, és leöntjük a vizet alóla. Így a kolbász veszít füstölt ízébÅ‘l.