NÉHÁNY SZÓ A PISKÓTATORTÁRÓL

Piskótasütésre csak akkor vállalkozzunk, ha friss a tojás. Azt pedig feltörés nélkül úgy állapítjuk meg, hogy egy pohár hideg, erősen sós vízbe tesszük (2 dl vízhez 1 evőkanál só): ha vízszintes helyzetben lent marad a pohár fenekén, akkor biztosan friss. —— A töltésre szánt tortalapot tanácsos előző nap megsütni, mert könnyebb vele dolgozni. —— A forma oldalát nem szabad zsiradéknak érnie, ugyanis az sülés közben megolvad, és lefelé igyekszik, így a felfelé igyekvő "tésztabuborékokat" egyszerűen kipukkasztja. Ezért fordulhat elő, hogy a torta széle lapos-szalonnás lesz, a közepe pedig hatalmas púppá növekszik. —— Az a legegyszerűbb, ha a tortát mindennemű zsiradéktól mentes, teflon bevonatú, kapcsos formában sütjük: alját kibéleljük sütőpapírral, az oldalát azonban nem szükséges, amúgy is szépen elválik tőle a tészta - ha mégsem, késpengével óvatosan "körbekanyarítjuk", majd rácsra fordítjuk, meglazítjuk a tortakarikát, és leemeljük róla. —— A kevert tésztákból, így a piskótamasszából sütött tortákat még melegen rácsra kell fordítani-borítani, így egyfelől egyenletesen távozhat belőlük a gőz, és a tészta nem lesz "szalonnás", másfelől a sütés közben keletkező esetleges "púp" a rácsra-fordítás következtében elsimul-lelapul. Ez lesz majd a torta alja, és a forma aljával érintkező sima lapja a teteje! —— Előfordul, hogy a piskóta szépen felemelkedik, de a sütőből kivéve összeesik. Ennek az lehet az oka, hogy vagy nagyok a tojások, és tortánk felfújtként viselkedik (ilyenkor 1 tojással kevesebb is elég) vagy túlságosan magas hőfokon sütöttük (180 °C az ideális), ezért a hirtelen keletkező gőz felemelte ugyan a tésztát, de aztán gyorsan elillant belőle. —— A piskótából készített sütemények, még töltött állapotban is (amennyiben maga a töltelék mélyhűthető), kitűnően tűrik a mélyhűtést.