TÖLTÖTT PAPRIKA RECEPTEK

A paradicsomhoz, a padlizsánhoz és a burgonyához hasonlóan a paprika is a csucsorfélékhez tartozik. Származási helye Amerika, a bab és a tök mellett az egyik legrégebbi kultúrnövény. Kezdetben tisztán dísznövényként került Európába, azonban ingerlő íze hamarosan előtérbe került és a paprika Dél- és Délkelet-Európán keresztül egészen Ázsiáig népszerűvé vált. A paprika egészséges zöldségféle, kalóriaszegény és vitaminokban gazdag. A paprika kezdetben zöld. A fajtától függően később (ha hosszabb ideig tárolják) sárgává, vörössé, vagy narancsszínűvé válik. A kicsi, sötét foltok a sárga és vörös fajtáknál hamar átérnek. Ezenkívül vannak lila, fehér és fekete fajták is. Az uralkodó hegyes formák mellett szögletes ill. tömbformájúak is kaphatók.
A paprika nyersen, párolva, sütve vagy grillezve egyaránt fogyasztható. A zöldpaprika enyhe és fűszeres, a vörös paprika édesebb és szagosabb, a sárga paprika íze a legenyhébb. A fejeket félbevágjuk, a magot eltávolítjuk (ezek rendszerint erősek) és folyó víz alatt megmossuk. Ezután a paprika szükség szerint apróra vágható, ill. tovább feldolgozható. Főzés és párolás közben ügyelni kell arra, hogy a paprikafejeket ne főzzük túl hosszú ideig, mivel elveszíthetik jellegzetes ízüket.
A paprikához használhatunk fokhagymát, petrezselyemzöldet, koriandert, bazsalikomot, rozmaringot, citromlevet, kakukkfüvet és majorannát.
A zöldpaprika a legtöbb C-vitamint tartalmazó zöldségfélénk. A pirospaprikában még ennél is több C-vitamin található, emellett jó béta-karotin-forrás is. A zöldpaprika viaszos héja javítja eltarthatóságát, de éppen emiatt e zöldség sokak számára nehezen emészthető. Az erős paprika csípősségét a kapszaicin nevű vegyület okozza, amely elsősorban a zöldség ereiben és magjaiban található. Kutatók szerint az erős paprikának véralvadásgátló, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő hatása is van.