Ázsiában 5000 év óta ismerik a szójabab csíráztatását. Fontos kelléke ez a keleti konyhának, nagyon egészséges. Napjainkban reneszánszát éli a csíráztatás, minden eddiginél több növény zöldell körülöttünk. Nem nagy művészet házilag csíráztatni. Ősztől tavaszig különösen jó egy kis friss zölddel gazdagítani étkezésünket, s a szemnek is kellemes, üde folt a konyhában, büszkék lehetünk minikertünkre.

A zsenge hajtások "energiakötegek", csökkentik a civilizációs betegségeket, állítólag a rák megelőzéséhez is hozzájárulhatnak. A csíráztatott növények a szervezetünket némileg méregtelenítik, egyesek hisznek fiatalító hatásában. Ajánlott naponta fogyasztani. Finom, mindig friss és olcsón, gyorsan elővarázsolható. Nem kell hozzá más, mint jó, ellenállóképes mag. Ez a reform és természetes ételféléket árusító üzletekben, gyógynövényboltokban beszerezhető. Majdnem mindegyik gabonaféle csíráztatható: a búza, a rozs, a zab, az árpa. Egyre kedveltebb a hüvelyesek csíráztatása, a szója, a bab, a borsó, a csicseriborsó, a lencse is igen ízletes. 12 órás áztatás után a csíráztatás néhány napot vesz igénybe. Vigyázat! A szójabab, a borsó, a bagolyborsó egészségre ártalmas anyagokat is tartalmaz, melyek a csíráztatással nem épülnek le teljesen, ezért tanácsos fogyasztás előtt rövid ideig blansírozni (néhány percig forró vízben előfőzni). Kellemes fűszeres zamatúak a zsázsa, a vízitorma, a madársaláta és a retek magvaiból nevelt csírák. A minimagok áztatására elég 4-6 óra, és 6-8 nap múlva lehet "aratni". A saját termés jobban ízlik, mivel a csíráztatott zöldek enzimeket, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és értékes fehérjéket tartalmaznak, erősítik az immunrendszert. Csíráztathatók: búza, árpa, zab, köles, rozs, napraforgómag, hajdina, mustármag, sárga szójabab.