Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg kelbimbó (mirelit is lehet), 2 kis
tojás, 3 evőkanál liszt, 5 evőkanál zsemlemorzsa, 1 evőkanál étolaj, 1 teáskanál őrölt piros fűszerpaprika, 1 gerezd fokhagyma, 1 csapott mokkáskanál törött bors, 1 mokkáskanál só, étolaj a sütéshez, 4 adag tartármártás a tálaláshoz.
Elkészítés: A tojást habosra felverjük, belekeverjük az olajat, a sót, a borsot, a zúzott fokhagymát és a pirospaprikát. A kelbimbót letisztítjuk (a mirelitet fagyosan használjuk fel.) A kelbimbókat lisztbe, fűszeres tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk, majd ismét tojásba és morzsába mártjuk. A 170 fokra hevített olajban egy-egy adag kelbimbót addig sütünk, amíg szép aranybarna nem lesz. Lecsepegtetjük és meleg tálra szedjük, de nem fedjük le, nehogy megpuhuljon.
HASZNOS TUDNIVALÓK: Az olajsütő használata — amelyet fritu, fritőz néven is illetnek — egészségesebbé teszi a zsiradékban sült ételeket, ugyanis megfelelő hőfokon azonnal kérget von a sütendő élelmiszer köré, s ez a kéreg megakadályozza, hogy az íz, az aroma és a nedvesség elillanjon belőle. Ugyanakkor a zsiradék sem jut be a nyersanyagba, nem szívja meg magát vele. A szagelszívónak köszönhetően az olaj akkor sem "illatozik", ha a legerősebb fokozaton sül a hús. A készülékben sült ételek gusztusosabbak a hagyományosan sütöttnél, mert az egyenletesebb sülés következtében minden oldaluk egyforma lesz.
Az olajsütő működésének lényege: a benne felforrósodott zsiradékban egyenletesen sülnek az ételek, élelmiszerek anélkül, hogy túlsülnének vagy elégnének. A készülékben az olaj sohasem melegszik fel a kívánatosnál erősebben, tehát elkerülhetjük, hogy az egészségre káros égéstermékeket megegyük! A többfajta hőfok a különféle élelmiszerek sülési hőfokának felel meg, ezért egyszer 160 fokra, másszor 190 fokra hevíthetjük fel az olajat.
Sokféle olaj és növényi zsiradék kapható, amelyek közül azokat kell használnunk a készülékben, amelyek égéshője magas, vagyis 200 fokon túl is hevíthető. Ilyen például a pálmaolaj vagy a pálmazsír, vagy pedig kimondottan az erre a célra készített egyéb növényi zsiradékok, margarinfélék. Ezeket sokszor használhatjuk. (Az olaj csomagolásán megjelölik, hogy sütésre való-e.) A nálunk használatos napraforgóolajak általában 190 fokot bírnak el, ezért csak egy-két alkalommal süthetünk bennük. A régebbi készülékeknél valóban bonyolult az olaj leszűrése, viszont kapható már olyan olajsütő is, amelynek az olajtartályát egyszerűen kiemelhetjük, így az olaj könnyen leönthető, a tartály egyszerűen elmosogatható. Hogy önök biztosak legyenek abban, hogy az olaj, amelyet a készülékben használnak, "elfáradt-e", győződjenek meg az alábbiakról:
Ha a sütés kezdetétől a végéig az olaj erősen habzik; ha a színe jóval barnább, sötétebb, mint használatlan, tiszta állapotban; ha a szaga hidegen is kellemetlen, akkor ki kell önteni, mert valóban "elfáradt", és káros az egészségre! A jó minőségű, magas égéshőjű olajat — kis túlzással élve — addig használhatjuk, amíg csak el nem fogy. Ha rendszeresen, finom szűrőn átszűrjük, akár 8-10 alkalommal is süthetünk benne.