Hús leginkább csak disznóöléskor került az asztalra. Ilyenkor nagyon sok káposztaharasztot - azaz káposztalevelet - töltöttek, de a töltelékbe tojás helyett egy kevés vizet gyúrtak. A megfőzött káposztagöngyölegeket egy nagy cserépfazékba rakták és hidegre tették, nagyon sokáig elállt. Ha kellett, csak kivettek belőle és megmelegítették. Ilonka néni a mai napig hasonlóképpen tartósítja a maga töltött káposztáját, azzal a különbséggel, hogy a nyers töltött káposztagöngyölegeket szorosan csavaros tetejű üvegekbe nyomkodja, majd az üvegeket lezárja. Se víz, se tartósítószer nem kerül bele. Az üvegeket nyakig vízzel teli lábasba állítja, és bő félóráig főzi, majd a vízbe hagyja kihűlni. Ez a töltöttkáposzta-befőtt hónapokig eláll...