— Kelesztőtál: A kelt tészták, kalácsok készítésekor a siker egyik feltétele, hogy a tészta "meg ne fázzon", azaz ne torpanjon meg a kelés folyamata. Ezért általában letakarjuk a tálat konyharuhával, és meleg helyre tesszük. Nagy segítség a fedeles kelesztőtál, amely egyfelől óvja a tészta hőmérsékletét, másfelől megakadályozza, hogy a felülete "megkérgesedjen". A fedő halk felpattanása jelzi, hogy a tészta megkelt - a kelesztési idő így kb. a felére csökken.

— Kelesztés után végezzük el az "ujjpróbát". A tésztába ujjunkkal mélyedést nyomunk, s ha az lassan emelkedik fel, a tésztánk jó. Ha gyorsan visszaugrik, hagyjuk még kelni, de ügyeljünk rá, nehogy túlkeljen.

— Ahhoz, hogy jól keljen a tészta, minden hozzávalónak szobamelegnek kell lennie. Tehát a tojást ne akkor vegyük elő a hűtőből, s a receptben jelzett "olvasztott vaj vagy margarin" sose legyen forró, hanem felolvasztás után hagyjuk kézmelegre lehűlni. Ha a tészta túl sűrű, vagy túl kemény lett: gyúrjunk bele kanalanként egy-két nagykanálnyi langyos tejet vagy langyos vizet, fontos, hogy jól dolgozzuk össze, sima és jól formázható legyen a tészta, és utána hagyjuk a leírás szerint kelni. A kelt tésztának az eredeti mennyiség kétszeresére kell dagadnia, se keletlen ne legyen, se túlkelt. Formázás után helyezzük a sütőlapra, tepsibe, és hagyjuk ismét vagy húsz percig pihenni, ezalatt még ismét tovább kel. Előmelegített sütőben, de a tüzet mérsékelve süssük. Gázsütőben 3-as fokozaton, elektromos sütőben 200 fokon. Amikor megsült a kalács, vegyük ki a formából-tepsiből és rácson hagyjuk kihűlni.

— A tésztából belisztezett deszkán cipót formálunk, és kézzel még egyszer jól átgyúrjuk, hogy kellően rugalmas legyen. Hogy meg tudjuk állapítani, jó állagú-e, végezzük el a "rágógumi-tesztet", azaz csípjünk ki egy darabkát a tésztából, és nyomjuk össze a két ujjunkkal, majd húzzuk szét. Ha a tészta könnyen elszakad, dagasszuk még egy rövid ideig. Ha nem szakad el, és úgy néz ki, hogy buborékot tudunk belőle fújni, mint egy rágógumiból, akkor jó.

— Foszlósabb lesz a kalácsunk, ha tésztáját aludttejjel gyúrjuk.

— Szép fényes lesz a kalács teteje, ha sütés előtt tejjel vagy folyékonnyá kevert tojásfehérjével kenjük meg.

— A kalácsot, ha kivettük a sütőből, rázzuk meg a tepsit, ha mozog ("csoszog") benne a kalács, elvált a tepsi aljától, akkor megsült.

— A kürtős kalács az úri konyhákból került a parasztgazdaságba a feljegyzések tanúsága szerint a XVIII. századból. Először Erdélyben, majd Észak-Partiumig, onnan nyugatra Debrecenig jutott el, hogy azután napjainkra az ünnepek süteménye legyen.

— Kelt borsos kalács: A koszorúba tekert kelt tésztát kisütés után felforrósított, borssal ízesített zsír és tejföl keverékében hempergetik meg.

— Nem lesz kemény és száraz a kalács, ha a sütő legalsó polcára kis tűzálló tálban kb. fél liter vizet teszünk. Ha megsült a kalács, étolajba mártott tollecsettel kenjük be, így még finomabb lesz.

— A tipikusan angol, édes vagy sós kalácskákat tepsiszerűen egy fémlapba "épített", többcsészés (8-12), alaposan kikent muffinformában sütik. Ha kevés a tésztában a zsiradék vagy sérült a forma teflonbevonata, tanácsos liszttel is beszórni. Muffinsütő híján tölthetjük a masszát kb. 1 dl űrtartalmú alufólitálkákba is, amelyeket tepsire helyezve tesszük be a sütőbe. Az egyenletes sülés érdekében ügyeljünk arra, hogy össze ne csússzanak, azaz legalább 4-5 cm távolság legyen közöttük.