PAPAYA (dinnyefa) (Carica papaya)
Jellemzői: a dinnyefa Közép-Amerikában őshonos növény, de a trópusi országokban is termesztik. A gyors növekedésű, rövid életű fa kétévente hozza zöldessárga héjú, körte alakú, kellemes illatú termését. A nagyméretű, több kilósra is kifejlődő bogyós gyümölcs éretten édeskés - a kajszibarack ízére emlékeztet. Krémes húsa lazacszínű, nagy központi ürege igen sok, apró borsméretű magvat tartalmaz. Tápanyagai: magas cinktartalmú, vitaminokkal teli, rostokban gazdag gyümölcs. Éretlen héja fehérjebontó enzimet tartalmaz. Felhasználása: nálunk a tavaszi és nyári hónapokban kapható. Éretlenül tölthető hússal, zöldségként párolva fogyaszthatjuk, készülhet belőle főzelék, befőtt, lekvár és savanyúság. Éretten, nyersen is közvetlenül ehetjük, de előtte a gyümölcshúsból el kell távolítani a magvakat. Citromlével bőségesen meglocsolva, jól lehűtve finom ízű, üdítő csemege. A cukrászatban krémek, pudingok készítéséhez használják. Kiváló likőr- és üdítő-alapanyag. A gyógyászatban emésztést serkentő gyógyszereket készítenek belőle, rákos megbetegedéseknél is alkalmazzák egyes országokban.
RUMOS PAPAJA
Vágjunk fel egy gyümölcsöt, és szedjük ki a magokat. A gyümölcshúst mixerben keverjük habosra egy dl fehér rummal, három evőkanál cukorral és egy citrom levével. Tegyük hűtőszekrénybe, és hagyjuk állni egy napig. Ezután felhasználhatjuk koktélalapnak, vagy tejszínhabbal keverve gyümölcskrémként tálaljuk.